Egy este, egy sikeres fellépés után a budai vár oldalában sétáltak. Hanna megállt, és megkérdezte:– Miért én? Annyi tehetségesebb és szebb ember van nálam.
Gellért elmosolyodott, és megigazította Hanna sálját.– Nem a tehetségedet szeretem, Hanna. Azt tisztelik az emberek. Én azt a kis ráncot szeretem az orrod tövében, amikor nevetsz, és azt, hogy mindig elfelejted, hová tetted a lakáskulcsodat. Téged szeretlek, a hibáiddal együtt. Mert a „valamiért” nem egy lista a jó tulajdonságaidról. A „valamiért” az a megmagyarázhatatlan érzés, hogy veled a világ végre a helyére került.
Ez egy történet arról, hogy néha pont azokat a hibákat szeretjük a legjobban, amiket mások észre sem vesznek. A tökéletlen dallam
Hanna viszont azért szerette Gellértet, mert a férfi sosem javította ki őt. Hanna világában mindenki a tökéletességet hajtotta – a tanárai, a kritikusok, még a saját szülei is. Gellért volt az egyetlen, aki, amikor Hanna elrontott egy akkordot a próbán és dühösen lecsapta a zongorafedelet, csak annyit mondott:– Ebben a hamis hangban több élet volt, mint az egész előző tételben.
Hanna akkor értette meg, hogy a szeretet nem jutalom a jó teljesítményért, hanem egy ajándék, amit pont azért kapunk, mert vagyunk valakik – valakik, akiknek a tökéletlensége valaki más számára a legszebb dallam.
Szerette Gellértet a nyugalmáért, ami olyan volt, mint egy biztonságos kikötő a viharos tengeren. Szerette azért, ahogy a kávét itta: mindig két kézzel fogta a bögrét, mintha fázna, még a legnagyobb kánikulában is.
Ő azért a pillanatért szerette, ami minden koncerten csak egyszer fordult elő. Hanna a legnehezebb részeknél, amikor a koncentrációja a csúcson volt, akaratlanul is beharapta az alsó ajkát, és a bal szemöldöke aprót rándult. Ez volt az a pillanat, amikor Hanna már nem a kottának játszott, hanem a lelkének. Ez volt az a „valami”, ami Gellért számára az egész nőt jelentette: a törékeny ember az elszánt művész mögött.
HDHub4u app is totally free, you can even stream without an account. There are no hidden fees of any kind.
Watching foreign movies and shows is never easier. Simply choose your desired language and explore new cultures.
In HDHub4u app, For your smoothest watching experience, we provide not only a Torrent server but also other choices well-selected from other sites/services.
Keep track of movies and shows you love! You might want to rewatch or share it with people you care about later.
Egy este, egy sikeres fellépés után a budai vár oldalában sétáltak. Hanna megállt, és megkérdezte:– Miért én? Annyi tehetségesebb és szebb ember van nálam.
Gellért elmosolyodott, és megigazította Hanna sálját.– Nem a tehetségedet szeretem, Hanna. Azt tisztelik az emberek. Én azt a kis ráncot szeretem az orrod tövében, amikor nevetsz, és azt, hogy mindig elfelejted, hová tetted a lakáskulcsodat. Téged szeretlek, a hibáiddal együtt. Mert a „valamiért” nem egy lista a jó tulajdonságaidról. A „valamiért” az a megmagyarázhatatlan érzés, hogy veled a világ végre a helyére került. Szeretni valakit valamiГ©rt
Ez egy történet arról, hogy néha pont azokat a hibákat szeretjük a legjobban, amiket mások észre sem vesznek. A tökéletlen dallam Egy este, egy sikeres fellépés után a budai
Hanna viszont azért szerette Gellértet, mert a férfi sosem javította ki őt. Hanna világában mindenki a tökéletességet hajtotta – a tanárai, a kritikusok, még a saját szülei is. Gellért volt az egyetlen, aki, amikor Hanna elrontott egy akkordot a próbán és dühösen lecsapta a zongorafedelet, csak annyit mondott:– Ebben a hamis hangban több élet volt, mint az egész előző tételben. Gellért elmosolyodott, és megigazította Hanna sálját
Hanna akkor értette meg, hogy a szeretet nem jutalom a jó teljesítményért, hanem egy ajándék, amit pont azért kapunk, mert vagyunk valakik – valakik, akiknek a tökéletlensége valaki más számára a legszebb dallam.
Szerette Gellértet a nyugalmáért, ami olyan volt, mint egy biztonságos kikötő a viharos tengeren. Szerette azért, ahogy a kávét itta: mindig két kézzel fogta a bögrét, mintha fázna, még a legnagyobb kánikulában is.
Ő azért a pillanatért szerette, ami minden koncerten csak egyszer fordult elő. Hanna a legnehezebb részeknél, amikor a koncentrációja a csúcson volt, akaratlanul is beharapta az alsó ajkát, és a bal szemöldöke aprót rándult. Ez volt az a pillanat, amikor Hanna már nem a kottának játszott, hanem a lelkének. Ez volt az a „valami”, ami Gellért számára az egész nőt jelentette: a törékeny ember az elszánt művész mögött.
